fogós kérdés

Beküldő: Opprecht Renáta
Beküldés ideje: 2009. március 3.


-ezek olyan dolgok, amiket ti nem érthettek...- kecsesen tartotta a fegyvert, úgy, hogy illjék újszabású öltönyéhez. majdnem megeresztett egy gúnyos mosolyt az őt körülölelő embertömeg felé, de visszatartotta. érezte, hogy kiszabadulni készül az a valami, ami nem ő, de mindennél jobban szereti és kívánja. ezért is halogatta folyton a találkozást. a végsőkig húzta a gyönyört, keze megremegett az eksztázis forró előszelétől.

az ellenőrnek csupán egy másodperc állt rendelkezésére, hogy fölfogja: valami puhán belecsapódott homlokába és addig csendben szunnyadó agyának egy része az újszabású öltöny előkéjén lelt békésebb otthonra. új, szokatlan lehetőségek nyíltak minden jelenlévő előtt... végre mindenkinek volt ideje eltöprengeni az univerzumot mozgató kérdésen: mi lesz most? az új világ, amibe kézenfogva gyalogoltak be, véres hússal borítva, verejtékező hónaljjal, a szűnni nem akaró gyomorbántalmak és heves migrének földje lesz. érezték ezt és mosolyogni próbáltak.

a fegyveres körülnézett. egy pillanat, levegővétel, kattanás, csönd. a zöld ruhás hölgy gyomorfala többé nem jelenthetett akadályt a sűrűn előbugyogó vérnek. csendben folydogált, mit sem törődve gazdája egyre hanyagabb testtartásával. a hölgy pár perc leforgása alatt csatlakozott saját vérének társaságához a hűs csempén. amőba-szerű pocsolyája meleg volt és fényes. ha az ember föléhajol, megpillanthatja magát benne. többen ki is próbálták, szájuk formája csodálkozóra váltott, hangjuk egybemosódott, majd elenyészett. egy férfi vonyítva a combjához kapott, hangos reccsenéssel fúródott a golyó teste legmasszívabb izmába. erős volt a hajnali kocogásoktól, ruganyos a nyújtógyakorlatoktól, most mégsem szerepelt elégségesen. a játszma az öltönyös férfié volt. ő persze tudta, hogy nézik. remegő kezét és furcsa mosolyba csavarodott arcát bárki megirigyelhette volna. szilárdan állt lágy szőrrel és fekete nadrággal borított lábain, megigazította nyakkendőjét és hímzett zsebkendőjébe fújta orrát. érezte, hogy most kéne eldönteni merre menjen a metróval.

Hozzászólások (1)
1 2011. február 13. vasárnap, 18:20
Adminisztrátor
katyesz
2009-03-12 22:16


Tudom, hogy legkevésbé az én véleményemre vagy kíváncsi, állati jól írsz! Szívesen olvasnálak én is tovább!



VM
2009-03-12 11:13


Renáta, maga olyan jól lát, és a stílusérzéke is ígéretes, miért nem lép túl ezeken a kb húsz soros kis krokikon? Egyik históriáját írja meg úgy, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy 7000 karakterig nincs kész. Hm?

VM
Oldalainkat 12 vendég böngészi
2008-2011 © Minden jog fenntartva!