A mese főhőse ifjabb Orángutay Tivadar, a kismajom. Családjában mindenki legalább doktor, de inkább professzor vagy akadémikus. Ha végigolvassátok Vámos Miklós nemcsak a gyerekek, de a felnőttek számára is tanulságos meséjét, megtudhatjátok, hogyan bukdácsolt a felnőttek világában, mi-mindent kellet megtanulnia a kismajomnak, mire felnőtt, és rajztanár lett belőle. És micsoda rajztanár! Olyan, aki kiválóan ért a gyerekek nyelvén, nagyon szereti őket, és nagyra értékeli varázslatos fantáziavilágukat.
„Arra tanítja a gyerekeket, hogy nem mindig kell ám utánozni a felnőtteket. Hogy nem mindig hiba, ha eltévesztjük az arányokat. Hogy nem mindig érdemes kijavítani, ha valamit a kelleténél nagyobbnak vagy kisebbnek rajzoltunk. Mert a világ nemcsak olyan, amilyennek látszik, hanem olyan is, amilyennek képzeljük. És ha ezt tudjuk, akkor már nyugodtan rajzolhatunk kilenclábú szamarat, hatfejű borjút, háromszárnyú galambot, négyfülű embert vagy akármit.
Nem igaz?”