KÁMON BÉBINA

Az 1950-es évek második felétől egészen a jövő évtizedekig tartó mű, „Nemzedékünk regénye”. Vámos Miklós legújabb könyvében az 1950 táján születettek életének történetét adja az olvasó kezébe. Ők az alcímbe foglalt Nemzedék.

„Bitliszt tudsz? Kobra biccentett, noha még sosem hallotta ezt a szót. Tviszten sál, mehet? (...) Velsikita bébina, sikita, tviszten sál, süvöltötte fejhangon Gyuri, kámon kámon kámon kámon bébina!”

Grosics hazajött

A regény az Aranycsapat megszűnésével indul, 1957-ben járunk. A forradalom után Puskás, Kocsis és Czibor sem tért haza. A főszereplők hétévesek, mind kapus akar lenni, mert Grosics hazajött. A gyerekek életében tehát nem a támadófoci, hanem a védekezés lett a központi taktika. Csakúgy,mint a levert forradalom után mindenkinek. Szüleik között is van, aki börtönbe került, erről azonban nem szabad beszélniük. Megalakítják a „8ak társaságát”, jöhet hát a nyolcak története. Ez a nyolc ember bárki lehetne, aki az ötvenes években gyerek. A történelem befolyásolja sorsuk alakulását.

A hatvanas években a beatzene az akkor kamaszkorú nemzedék meghatározó létélménye. A hangos és kaotikus zene. A Beatlesre gyorsan jött a magyar válasz, az 1957-ben alakult Illés-zenekar. Angolul senki sem tudott, a fonetikusan lejegyzett dalszövegek mégis a fiatalság közös műveltségébe épültek.

Akkoriban a Ki mit tud? töltötte be a mai tehetségkutatók szerepét. Koncz Zsuzsa, aki az Illéssel is zenélt, 1962-ben gimnáziumi osztálytársnőjével, Gergely Ágival a második helyezést érte el az első alkalommal meghirdetett Ki mit tud?-on. A Gézengúz című dalt adták elő.

(Gergely Ági azután a Gerilla nevezetű „polbeat” együttessel énekelt. Rajta kívül tag volt még Berki Tamás, aki később az Interbrass nevű dzsesszbandát vezette, énekelt Gonda János és Kőszegi Imre együttesével. A másik tagot akkor Vámos Tibornak hívták, később nevet váltott, Vámos Miklósként lett neves író, többek között a Zenga zének, a Félnóta, az Apák könyve és A csillagok világa szerzője. – A szerk.)

Commodore 64

A férfi szereplők a hatvanas évek végén teljesítik kötelező katonai szolgálatukat. A katonaságot mindenki próbálja így vagy úgy megúszni. A „8ak” fiai zenekart alapítanak Zrínyi együttes néven, és titokban Szabad Európát hallgatnak.

A „8ak” nagyváradi tagja, Joli névházassággal Magyarországra települ. A barátok között vannak párttagok, van, akit üldöz a rendszer, van, aki disszidált, van besúgó. Mégis barátok.

A Kádár-korszakban felnövő baráti társaság visszatükrözi az egész korszakot. Joli névférje, Sneci tud szerezni magának Nyugatról Rolling Stones- és Eagles-bakeliteket, de megfigyelik. A párthoz tartozó Tibor bácsi pedig szilveszterkor betiltott lemezeket mutat barátainak.

A nyolcvanas években, a rendszerváltásig készülnek a szereplőkről jelentések, még akkor is, mikor erre már senki sem gondol.

Commodore 64-es számítógépe egyre többeknek van, nehéz hozzászokni. A társaságot egy közös nyaraláson éri a csernobili atomkatasztrófa híre, de nem a magyar rádióból tudják meg, miről van szó. És Sneci Németországban megjelenő cikkéből kimarad az a mondat, hogy: „Kádár ide, szovjetek oda, a Queen együttes óriási koncertre jött ide Budapestre a Népsta dionba, ahol július 27-én hetvenezer magyar vásárolt drága jegyet, és izgult és ugrált, we are the champions”.

Váltás után

Fred Mercury elmegy, ők maradnak, s nem gondolják, hogy a szocializmusnak egyszer vége lehet. Az ő életükben biztosan nem. A szocialista rendszer hirtelen bukása után a „8ak” már negyvenes éveikben járnak, alkalmazkodni próbálnak. Fordul a kocka, az eddig üldözött Sneci hatalmi pozícióba kerülhet, a többiek közül, aki jól helyezkedik, meg tud gazdagodni. Közben a házasságok tönkremennek, vállalkozásaik, munkájuk megterheli idegrendszerüket, magánéletüket is.

Kormányok váltják egymást, a társaság levelezéséből e-mailezés, SMS-ezés lesz. Esik szó az őszödi beszédről, a Medgyesy-, majd Gyurcsány-kormányról. Gyorsan eljutnak a jelenhez. A válságot is együtt élik meg, a társaság kitart, a tagság csak a halállal szűnik meg.

De 2026-ban a „8ak”-ból már csak Joli él. Az élet minden területén gépek segítenek, már leütni sem kell billentyűket vagy megérinteni a képernyőt ahhoz, hogy írni lehessen. Elég a gondolatátvitel. Ha még van gondolat.

NÉVHÁZASSÁG

„A nászéjszaka háromféleképpen zajlott. 1. Ahogyan Joli meséli. 2. Ahogyan Sneci meséli. 3. A valóság. Joli szerint Sneci benne lett volna a tutiban, de ő azt mondta, inkább aludjunk. Sneci szerint Joli benne lett volna a tutiban, de ő azt mondta, inkább aludjunk. A valóság: talpig tréningruhában csusszantak a dupla Pálma gumimatracra, a két enyhén dohszagú lópokróc alá. Egyetlen szó sem esett köztük. A gumimatrac nyomban leeresztett, a dugó kicsusszant a helyéről.” (Részlet a regényből)

KIBÍRNI

Vámos Miklós új regényében nyolc ember élettörténetén keresztül mutat be egy olyan korszakot, amely nemcsak a kortársaknak, hanem a következő generációknak is meghatározó. A leghétköznapibb helyzetekben is befolyással van a jelenre, sőt még azon is túl. A kádári korszak és túlélése talán csak így, ilyen szoros baráti együttműködéssel, egymás segítésével volt kibírható. Mert „a néphadseregben azt az egyet megtanulhattad, hogy mindenhez hozzá lehet szokni”. A „Nemzedékünk regénye” kijelöli olvasóközönségét, de nem csak annak tanulságos, aki az ötvenes években született.

Maksa Mónika

Eredeti cikk